2010. augusztus 25., szerda

Bolondok hete

     A régóta várt egész heti ráckevei szabadság végül kudarcba fulladt. A tervezettek szerint a kedd reggeli értekezlet miatt hétfőn Szentendrén alszom, aztán rögtön irány Ráckeve. Ez a következő képpen nézett ki: a hétvégi esküvőn a csinos kis cipőm feltőrte a lábam, de nekem persze csinosan kellett megjelennem kedden, mert miért ne. Dél felé már nagyon fájt a lábim, ezért haza másztam anyuékhoz. Gondolom azt már mondanom se kell, hogy előttem nem sokkal mehetett el a busz, ezért az utat sétálva tettem meg...A budapesti buszhoz szerencsére már kocsival vittek ;> Aztán bank és végre irány Ráckeve. Ja! A HÉV-et felújítják...pótlóbusz...80 fok...és egy telefon, hogy részunkaidős állást kínálnak. A részletekről persze csak személyesen --> interjú másnap, de legalább késő délután! Nagyon ígéretesnek hangzik...és milyen jó is lenne egy rendes részmunkaidős állás!
Drukkoljatok!
Úgyhogy ma kibulizva a BKV-t VOLÁN busszal jöttem vissza Bupadestre ;> Nemsokára elkezdek készülődni, csini szeretnék lenni, de még nem tudom mit vegyek fel ;> Ráckevére már nem megyek vissza, minek is, ha pénteken úgyis haza jöttünk volna. Ehhelyett végre pár napot a hegyen tölthetek és egy kicsit helyrepofozom a szobám ;>

2010. augusztus 23., hétfő

Csokitorta Sz. Zsuzsinak ;>

Hozzávalók:

- 30 dkg finomliszt
- 1 csomag sütőpor
- 3 db tojás (különválasztva a sárgája és a fehérje!)
- 1 mokkáskanál vanilia aroma
- 85 g margarin
- 28 dkg kristálycukor (csak 20 dkg megy a tésztába, a többi a tojáshabhoz kell!)
- 125 ml tej
- 125 ml tejföl
- 85 g étcsokoládé (olvasztva)
- 4 evőkanál keserű kakaópor

Elkészítés:

Öt tálra lesz szükségünk. Egy nagyra, amiben az összes hozzávalót egybekeverjük, két közepesre, az egyikben a lisztet dolgozzuk el a süttőporral és a kakóporral, a másikban a tojásfehérjéket verjük habbá 8 dkg cukorral, illetve két kisebbre.

1. kis tál: olvasszuk fel mikróban az étcsokoládét.
2. kis tál: a tojássárgákat keverjük össze a vanília aromával. Majd ehhez keverjük hozzá az olvasztott csokit.
1. közepes tál: keverjük el a sütőport és a kakaóport a liszttel.
2. közepes tál: 8 dkg cukorral kemény habbá verjük a tojásfehérjéket.
(Ezt a végére hagyom, amikor már kikevertem a tésztát. Ez azért van így, mert ha sokat váratom a tojáshabot, akkor visszafolyósodik, ami nem túl szép látvány és a tészta lazító funkcióját sem tölti be megfelelően ;> Először csak cukor nélkül alacsony fokozatom kezdem felverni a tojásfehérjéket, majd miközben magasabbraa kapcsolom a habverőt szép lassan adagolom a cukrot. Így szép kemény habot kapok.)

A nagy tálban: Először mikróban olvasszuk fel a margarint (javaslat: vágjuk kisebb darabokra, mert én már jártam úgy, hogy a belseje felforrósodott és szétrobbant a mikróban...aztán takaríthattam), majd az összes többi hozzávalót is öntsük ebbe a tálba és jól dolgozzuk el. A sorrend köbö a következő:
Olvasztott margarin + 20 dkg cukor + vanília aromás, olvasztott csokis tojássárgája + sütőporos, kakaóporos liszt + tej + tejföl. Amikor ez megvan, akkor a tojáshabot kanalanként adagolva óvatosan keverjük bele. Ez fellazítja a tésztát, amitől lágyabb lesz.

Előmelegített sütőben közepes lángon készre sütjük ;> (Addig, amíg a belé szúrt villa vagy kötőtű (kinek mi) száraz nem marad.)

Ha kihűlt 3 lapra vágjuk és a lapokat savanykás lekvárral kenjük meg. Így szép, gusztusosan réteges, ínycsiklandozó finomságot kapunk.
Hűtve, kockákra vágva kínáljuk ;>

Halál a diétára ;>

2010. augusztus 11., szerda

Félfülü Bob özvegye voltam

Hej-hó, Hej-hó, Kalóznak lenni jó!
Ha fú a szél vagy villám cikáz, a kalóz csak bátran evez!
Ha fú a szél és kitör a frász, a kalóz csak bátran iszik - kakaót!
Ha fú a szél de semmi veszély, a kalóz csak bátran evez!
Hogy a szörny fejét levágja, kincsét megtalálja és kakaót ihasson még! Juhhé!



A héttenger minden fenevada kevés, hogy letőrjék elszánt kalózaink lelkesedését a kincs felkutatása iránt. Minden matróz tehetségére szükség lesz, a szétharmadolt kincsestérkép felkutatásához.

Amikor összeállt a legénység, első dolguk egy hatalmas és erős hajó építése volt a saját kezükkel. Ez a feladat normális esetben eltartott volna akár 8 dagályig is, de a sok dolgos kéz és elszántság már napnyugtára eredményt hozott. A kapitány tehát joggal lehett büszke a világ minden tájáról érkezett, összeverbuvált legénységére. A sikert hatalmas lakomával ünnepelték, ahol megvitatták továbi útjuk részleteit.

A kalózok élete felett szigorú napirend uralkodott, melyre a lázadások elkerülése miatt volt nagy szükség. A kapitány sikereinek titka a legénység olajozott csapatmunkája és jókedve. Ezért minden esetben oda kellett figyelnie arra, hogy matrózai mit esznek és mit gondolnak, hogy érzik magukat --> sok ölelésre van szükségük ;>

A reggelt az öltözködés és mosakodás után általában tornával kezdték, hogy mégjobban megéhesítsék gyomrukat a bőséges reggelihez. Csak ezután kezdődhettek a veszélyes vizikalandok. Ádáz küzdelem a tengeriszörnnyel, a kincsestérkép darabjainak felkutatása.


Az idő sok esetben nem kedvezett a legénységnek. A hideg tengeri viharok bőrig áztatták hajójukat és kissé kedvét szegte a legénységnek is.

Egy hosszú és fárasztó éjszakai megfigyelést követő hajnalon azonban fordult a szerencse csillaga és ragyogó napsütésre ébredhetett a legénység. A kapitány is örült ennek, hiszen a térkép második felének felkutatását tűzte ki célul. A helyszín az Velencei-tó Agárd nevű öble, ami régóta híres kalóztanya. A rövidke utazást egy kis kitérővel fűszerezték, hogy a legénység néhány képviselője meglátogathassa egyik bajtársukat, aki még a hét elején esett el egy kisebb ütközetben. De aggodalomra semmi ok, a szerncsés matróz hamarosan ismét csatlakozhat a legénységhez!
A kalózok kiérve a kikötőbe rögvest elfoglalták az első hajót, amit csak megláttak!
A fárasztó keresés közben, mikor keresztbe-kaaaasul átcikázták a velencei nádas rengetegét, töretlen maradt a jókedv. Kalózaink daloltak és daloltak és csak daloltak, no meg néha, ha ellenséges hajó közeledett, azokat mind egyszálig lezúzták!
De a kincstérkép második felét csak a kikötéskor találták meg egy palackpostában.
A legénység ezután partraszállt, elfoglalta harci-pihenő állásás és uralma alá vonta az egész partszakaszt. Kipakolták eleségüket és megpihentek a nagy erőpróba után ;>
A nap végeztével haza indultak saját szigetükre, hogy felkészítsék hajójukat az utolsó nagy kalandra és felkutassák hősi halottjaik emlékhelyét a kincsestérkép utolsó darabkájának reményében.
(Elfogyott a tinta...folytatása következik)

2010. augusztus 10., kedd

Csók vagy Puszi?

     Az ajkak összeérintése valamivel. A csók és a puszi hol szinonim szavak, hol két külön fogalom. Magyaroszágon ez utóbbi jellemző. Csókot a szerelmesek váltanak, míg a puszi egy kedves üdvözlési forma, melyet nálunk mindegyik nem, és korosztály képviselői alkalmaznak nap mint nap. Bár férfiaknál csak rokoni vagy baráti kapcsolatokban szokás. Ez egyfajta összetartozási jelkép, melyet gyermekkorunkban a családi élet során tanulunk meg. De egy puszi is lehet több, mint egy puszi, attól függően, hogy hova kapjuk, vagy adjuk. Kiskorunkban mindenünket puszival halmozzák el szüleink, az ujjaink végétől egészen a pocakunkig. Ezt nevezhetjük érintés szocializációnak is. Ezen áll vagy bukik későbbi hozzáállásunk az érzelmek kifejezéséhez és a kapcsolatteremtéshez. Ahogy növünk egyre több olyan intim hely lesz a testünkön, melyet a szülő tiszteletben tart és nem puszilgat, míg végül csak az arc marad. A puszi tehát kétféle lehet egy felnőtt életében. Mindekettő a szeretetteljes érintés eszköze, csak az különbözteti meg őket, hogy kitől és hova kapjuk.
A romantikus vonzalon és a szexuális vágy kifejezéseként a puszit olyan intim zónákba kapjuk, mint a száj, a nyak, a vállak. A puszi csak egy röpke pillanat, mely sugalmazza a gyakran kimondani nem mert érzéseinket, éppen ezért szenvedélyekkel teli.
A csók...a csók már hosszabb mint egy puszi és a puszival ellentétben, tudja mit akar. Csók alatt az ajkak érintését értjük, mely az érzelmektől függően lehet csukott, nyitott és akár nyelves is. Megengedett az ajkak szívogatása és a finom harabdálás is.
A csók azonban lehet érzelmektől mentes is, udvariassági szokás, mint a kézcsók, ahol érdemes észben tartani, hogy az ajkak sose érintik a kézfejét, csak az áll. Lehet hatalmi jelkép, mint amikor a pápa gyűrűjét megpuszilják, azzal elismerve az isten által ráruházott hatalmát. Vagy, mint a Közel-Keleten, politikai protokolként is jellemző a kézfogásos öleléssel együtt alkalmazva.
Kultúráktól is függ a csók-puszi jelentése. Amerikában az a szokás, hogy a szülők gyerekeiket szájon puszilják. Indiában a homlokra adnak "csókot", mintegy áldásként. Japánban és Kína egyes részein a szerelmeseknek a mai napig nem illik az utcán, nyílvánosság előtt csókot váltani. Az északi népeknél, például az eszkimóknál vagy a maori kultúrában az orrukat dörzsölik össze.
A puszik száma is változó lehet. Míg mi magyarok két puszival fogadjuk ismerőseinket, egyet jobbal, egyet ballal, addig Amerikában csak egyet szokás adni, Franciaországban pedig hármat is.
Az állatvilágba tekintve is megtaláljuk a csókhoz hasonló cselekvéseket és nem csak a főemlősöknél. A macskák és a kutyák képen nyalják egymást, sőt még a madarak is összedörgölik arcukat.
Az ember által számontartott idők során számos filozófia alakult ki a csók magyarázatára, mely külön tudománnyá nőtte ki magát, amit filematológiának hívnak. A mai napig nem bizonyított, hogy tanult vagy ösztönös viselkvés-e a csókolózás. De annyi bizonyos, hogy jelentős élettani hatása van az emberi szervezetre. Csókolózás közben számos hormon termelődik, elsősorban feromonok, melyek fontos viselkedéstani hatással bírnak. Ez egy összetett bio-fizio-kémiai folyamat, mely növelve a szervezet adrenalin szintjét, növeli a vérnyomást, és a szexuális vonzalmat is, elősegítve ezzel az utódnemzés folyamatát.
Biológiai szemmel nézve a csók jelentős izomkoordinációt vesz igénybe, 34 arcizmot és 112 tartóizmot mozgat egyszerre. A csók tárgya és eszköze az ajak, mely rengeteg érzékeny idegvéződést tartalmaz fokozva ezzel az érintésével járó érzelmi hatást. Pozitív élettani hatásai között szerepel a stressz, és a vér koleszterin szintjének csökkentése.
A csók hiába a vonzalom kifejezésének egyik természtes módszere, nyílvánosság előtti alkalmzása sokáig megvetendő, elítélendő dolog volt. A középkorban a testi érintéssel kapcsolatos örömszerzést egy bizonyos társadalmi csoportnak tulajdonítottak, melyet amellett, hogy megvetettek, kerestek is. Ez a fajta álszentség és az ember alkotási vágyának legkülönbözőbb termékei tettek egyensúlyt a szélsőséges nézetek világában.
Az i.sz.e. 6. században keletkezett Káma Szútra már részletezi a máig közismert csókokat. Az ismeretlen szerzõ a csókolózásnak több formáját ismerteti meg velünk. Részletezi például a hajló csókot, az elfordulót, az egyenes és szorító csókot (ennek további fajtái vannak), a felsőajkak csókját, az összeszorító csókot, a vágyébresztőt és a hajnali ébresztő egybeolvadást.
  • A Csipkerózsika mesében és a görög Pügmalión-mítoszban a férfi csókkal ébreszti fel / kelti életre a nőt. A békaherceges tündérmesékben viszont a nő csókja változtatja vissza a férfit békából.
  • Az ókori rómaiak háromféle csókot ismertek: az osculum a baráti puszi, a basium a szájra adott csók, a suavium pedig az érzéki csók.
  • Auguste Rodin híres szobra A csók (Le Baiser).
  • Constantin Brâncuşi szobrai A csók (Sărutul) és A csók kapuja (Poarta sărutului).
  • Az 1896-os A csók című filmben egy negyvenhét másodpercig tartó csók van; a jelenet abban az időben botrányosnak számított.
  • Alfred Eisenstaedt világhírű fotográfiát készített egy párról, akik 1945-ben a japán felett aratott győzelmi ünnepségen vettek részt a Time Square-en. Címe: A csók
  • Robert Doisneau francia fényképész 1950-ben lefényképezett egy csókolózó párt a párizsi Hotel de Ville előtt. A fénykép híressé vált, később A csók címet kapta.
  • Tarkan 1997-es slágerének, a Şımarıknak a refrénje két cuppanós csókból áll.
  • A Mátrix című filmben is a nő (Trinity) csókolja meg a férfit (Neo), hogy visszahozza az életbe.
Egy kis statisztika:1997-ben végzett kutatások alapján készítettek egy felmérést, melybõl megtudhatjuk, hogy az ellenkezõ nem tagjai, mennyire követelik meg a csókkal való különféle kényeztetéseket. Eszerint az embereknek csupán a 22%-a gondol vissza örömmel az elsõ csók pillanatára, mindössze 8%-uk csak kellemetlen emlékként tudja felidézni, 16%-uk még csak nem is emlékszik rá, hogy kivel, mikor és hol csattant el az elsõ és 16%-uk (melynek nagy része nõ) kellemetlennek tartotta a másik személy e fajta közeledését. William Cane felmérése egyértelmûen elénk tárja a két nem közötti jelentõs eltérést arról, hogy a férfiak és a nõk hova szeretik adni és kapni a csókokat. Például a nõk 98%-a szereti, ha a nyakán kényeztetik, ezzel szemben a férfiaknak csupán a 8%-a tartja ugyanezt kellemesnek. Hasonló a helyzet a fülcsók nyújtotta örömökkel, hiszen a nõk 95% százaléka szereti és érzékinek tartja, míg a férfiaknak csak az 57%-a. És ott az a bizonyos nyelves csók, melyet a nõk és a férfiak egyaránt szívesen adnak és kapnak, hisz a statisztika is ezt bizonyítja, mely szerint 99%-ban mind két nem igényli.

A csók olyan természetes, szégyellnivaló, kívánt, titkolt vagy mindennapos cselekedetünk, hogy dicsőítésére már világnapja is van; a lassan közelgő július 5.


És végezetül egy idézet, egyik kedvenc írómtól:

"Becsületes ember nem tartja meg magának a lopott csókot, hanem azonnal visszaadja."

(Mark Twain)